Ízeltlábúak krémje


Tévhitek és tények Magyarország ízeltlábúak krémje marásáról, veszélyességéről Bevezetés E cikk megírására az adta az ösztönzést, hogy internetes fórumokon az esetek nagy többségében egy-egy pók fotója alatt a második kérdés ha nem az elsőhogy "veszélyes e?

Ilyenkor aztán elkezdenek özönleni önjelölt szakértők részéről a dezinformációk, városi legendák, "ismerősöm ismerősének ismerőse" történetek, amelyek valóságalapja a legtöbb esetben a nullával egyenlő.

Ezekkel az a fő probléma, hogy a kérdező nem tudja kiszűrni a sok-sok válaszból, mi a valós, és mi a legenda. Ebben az írásban némileg taglalom a legendákat, illetve a valós, tudományos tényeket írom le a hazai fajainkról. Igyekszem ízeltlábúak krémje leggyakrabban ez ügyben feltűnő fajokat egybeszedni, s mindegyikhez bővebben válaszolni az oly gyakran hallott "veszélyes?

Tartalom ajánló

E mérgek előállítása nagy energiaigényű folyamat, a zsákmány megszerzése a cél ízeltlábúak krémje, s nem a nagyobb testű ragadozók megfélemlítése ellentétben például a kolonizáló darazsakkal. Ezért a hazánkban élő pókok nagy többsége ilyen célra nem is pazarolja.

Olyan történetek, mint például egy pók valakit rendszeresen megmar, amíg alszik, minden valóságalapot nélkülöznek. A pókok ízeltlábúakkal táplálkoznak, az ember nem préda, vagy táplálékforrás számukra, hanem veszélyforrás, ezért — amíg tehetik — menekülnek előle.

Kicsit sarkított példával élve, annyira logikus egy ilyen történet, mint az, hogy valaki hobbiból Afrikában orrszarvúra lövöldözött kétméterről, légpisztollyal… Ez természetesen mind a pók, mint a feltételezett "hobbista orrszarvúvadász" élete végét jelentené. Viszont a pókoknak az emberekkel ellentétben nincsenek szuicid hajlamaik. Amikor egy-egy pók véletlen valaki ágyába keveredik, a ízeltlábúak krémje legrövidebb úton igyekszik távozni a rá veszélyes lény közelségéből.

Olyan persze megtörténhet, hogy épp rosszkor van rossz helyen, és álmunkban fordulva agyonnyomjuk. Ilyenkor utolsó védekezésként még odamarhat, de erről a legtöbb esetben tudomásunk sem lesz, hiszen az épületlakó pókjaink nagy többsége képtelen átharapni az emberi bőrt. Az éjjeli pókmarás történetének az alapja csupán annyi, hogy némelyik ízeltlábú faj ágyi poloska, vérszívó szúnyogfajok, stb.

Mikor az ember felébred, több sebet tálal magán, ami viszket, esetleg bedagad, fáj. Amennyiben ilyenek után lát egy pókot, rögtön párhuzamot von a két esemény között, s ez általában a pók életébe kerül.

Mi a kenőcs?

Ez azon kívül, hogy értelmetlen, még közvetetten az emberre nézve is káros, mert a pókok pont azokkal a lényekkel táplálkoznak, amik adott esetben belőlünk. Így saját magának is rosszat tesz az effajta ember, nem csak a póknak.

A másik közkedvelt tévhit az allergiás reakció. Egyes ízeltlábúak, például darazsak, méhek, hangyák szúrása pontosabban a szúrásukkal bejuttatott méreganyagban lévő fehérjék valóban okozhat allergiás reakciót. Ez általában azokra a fajokra jellemző, amelyek ízeltlábúak krémje védekezésre, vagy védekezésre is szolgál nagyobb testű ragadozókkal szemben. A hazai pókjaink ízeltlábúak krémje ez nem így van. A pókjaink mérgében található fehérjék nem váltanak ki allergiás reakciót.

Amióta írott történelmünk van, ilyenről nem született tudományos publikáció, se orvosi, se arachnológiai téren.

térd osteoarthritis zselatin kezelésével kapcsolatos áttekintések ízületi gyulladás gyengeségű hidegrázás

Amikor egy háziorvos "pókcsípést", illetve allergiát emleget, az abból következik, hogy körülbelül annyit tud a pókokról, mint egy villanyszerelő. Abból kifolyólag, hogy a hazai pókjaink emberekre az első ujj ízületi fájdalma veszélytelenek, az orvosi egyetemen sem tanítanak róluk semmit.

Ebből következik, hogy egy átlagos ízeltlábúak krémje ilyen témában megkérdezni nagyjából ízeltlábúak krémje, mintha a szomszéd "Manci nénit" kérdeznénk meg. Semmilyen releváns információt nem fog tudni adni, maximum azt fogja elmondani, amit ő is itt-ott legtöbb esetben a bulvármédia szenzációhajhász cikkeiben olvasott, hallott. Sajnálatos módon a média megteremtett egy bizonyos "celebszakértő" réteget, ami elősegíti a tévhitek, legendák, rémhírek terjedését.

Az emberek arra kapják fel a fejüket, hogy "veszélyes európai álözvegyet" s nem arra, hogy teljesen ártalmatlan faggyúpókot találtak egy lakásban. A bulvármédia számára a legfontosabb a nézettség, az eladott példányszám, s ehhez "hírek" kellenek, számukra lényegtelen, ha ezek álhírek. Ízeltlábúak krémje sajnos legritkább esetekben szólaltatnak meg valódi szakértőket, arachnológusokat.

Ennek egyenes következménye, hogy az átlagember ezekből a médiákból gyulladásos ízületi betegség soha nem kap valós információt hazai pókjainkról.

Embereknek kellemetlenséget okozni képes fajok a hazai faunánkban Idehaza igen kevés faj képes marásával számunkra kellemetlenséget okozni. Ezek a következők: búvárpókcselőpókjaink pokoli cselőpókszongáriai cselőpókmérges dajkapókvidrapókjaink parti vidrapókszegélyes vidrapók és a hazánkban nemrégiben megjelent tüskéskezű álfarkaspók Mindezek mellett még nagyobb zugpókjaink, farkaspókjaink, és a nagy eretnekpók kifejlett egyedei képesek átmarni az emberi bőrt, róluk viszont nem írok ízeltlábúak krémje, mivel szinte nullával egyenlő esélyű marásuk esetén sem okoznak semmilyen klinikai tünetet.

Marásuk esetén két pici, tűhegynyi lyuk marad az emberi bőrön, és semmi egyéb tünet viszketés, fájdalom, dagadás nem jelentkezik.

Ez alól a nagy eretnekpók némileg kivételt képez, mivel marásuk esetén egyes külföldi publikációk szerint enyhe bőrpír, dagadás és viszketés alakul ki a marás közvetlen környezetében1 Búvárpók Argyroneta aquatica Életmódja teljesen vízhez kötött, vízinövényekkel gazdagon benőtt állóvizek, lápok vízfelszín alatti lakója.

artrózis mennyi idő alatt kezelhető a térd artrózisának blokádja

Különleges életmódjából kifolyólag az emberrel való találkozás esélyes e faj esetében szinte a nullával egyenlő. Számára megfelelő élőhelyen, szándékosan keresve is nehezen fellelhető.

Bemutatkozom

E pók — ameddig lehet — közvetlen zavarás esetén is mozdulatlan marad, hosszabb atrocitás után menekül, s csak a legvégső esetben mar. A fotón látható, támadó nőstény példány jó tízperces közvetlen fizikai zavarás után miközben minden menekülési kísérletét megakadályoztam volt hajlandó felvenni a támadó, riasztó pózt, s konkrétan megmarni az ingerlésére használt fűszálat.

9 Az erdő növény és állatvilága Rovarok

Amiért mégis ide sorolom, az a hazai faunánkban erősnek nevezhető mérge. E viszonylag erős méregre valószínűleg életmódja miatt van szüksége.

A víz alatt megmart prédáját a lehető leggyorsabban meg kell bénítania, mivel légköri levegőt lélegzik be, s ezért rendszeresen a vízfelszínre kell emelkednie, hogy "légnadrágját" friss levegővel töltse fel. A hazai szakirodalomban nincs adata marásának. Külföldi publikációk szerint marása fájdalmas. Marás után a seb környéke duzzadt, érzékeny marad pár órán, esetleg napon keresztül.

Extrém esetekben enyhe gyulladás alakulhat ki a seb környékén, ám ez valószínűsíthetőleg a seb ízeltlábúak krémje következménye, s nem a maráskor bejuttatott méreganyag hatása. Egyéb klinikai tünetek között említik az ízeltlábúak krémje rosszullétet, émelygést, hőemelkedést a marást követő pár órában.

Marásuk a seb fertőtlenítésén kívül orvosi kezelést nem igényel, semmilyen maradandó fizikai károsodást nem okoz. Életük nagy részét földbe vájt függőleges üregekben töltik. Szabadban kóborolva szinte csak a párkereső, ivarérett hímekkel találkozhatunk.

E pókok minden esetben — ízeltlábúak krémje módjuk van rá — a menekülést választják zavarás esetén. A tárnájuk szélén ülő pókok nagyobb állat, ember közeledtekor már több méterről üregük mélyére menekülnek. A talajból kiásott egyedeik viszont védekezésből marnak.

A pokoli cselőpók marását hihetetlenül éles, elképesztően erős fájdalomként írja le Bíró Lajos arachnológusunk a Természettudományi közlöny Egy földből kiásott, menekülni próbáló, kifejlett nőstény marta meg, amikor utánakapva véletlen megszorította a pókot.

Az ujját ért marás pillanatában áramütésszerű, de attól hatványozottabban nagyobb fájdalmat érzett, ami egész karjára kiterjedt, sőt, említése szerint agyáig felhatolt. A ízeltlábúak krémje keze érzéketlenül lehanyatlott, időlegesen megbénult a fájdalom hatására.

Pár percre rá zsibbadó érzés kíséretében visszatért az élet a kezébe, a fájdalom teljesen elmúlt. Egyedül a marás helye maradt érzékeny, nyomásra fájó pár napon keresztül.

Drog "Artropant" (krém): vélemények

Egyéb tünetet nem tapasztalt. E iszonyú fájdalmon kívül semmilyen klinikai tünetet nem találtam a szakirodalomban pokoli cselőpók marásához társítva. A szongáriai cselőpók marásáról a hazai szakirodalomban pontos információ nincs.

izületi sérülések sinvisk térd gél

ízeltlábúak krémje A külföldi szakirodalom a pokoli cselőpókéhoz hasonlóan írja le a marását, néhány esetben lázról, pár órás rosszullétről számolnak be. Itt kiemelendő, hogy e fajok nagy termete miatt a marásuk relatív nagy fizikai sérüléssel jár. A marás helyét ezért a felülfertőződés elkerülése érdekében érdemes minden esetben fertőtleníteni.

Egyéb orvosi kezelés e fajok esetleges marása esetében is szükségtelen. A mérgük rendkívül gyorsan, másodpercek alatt kifejti hatását és percek alatt el is múlik. Valószínűsíthető, hogy ez a nagyon gyors hatásmechanizmus a pók ragadozók elől való elmenekülését hivatott biztosítani.

A marás pillanatában szinte bénító a fájdalom, így a pók időt nyer a meneküléshez.

A krém pontos összetétele

Maradandó károsodást e két faj marása sem okoz emberekre nézve. Azonban életmódja valószínűtlenné teszi az emberekkel történő konfrontálódását. A tőle származó marások elszenvedői az esetek kilencven százalékában rovarászok, pókászok.

ízületi fájdalom nimesil ízületi fájdalom a szarvas számára

Nappal magas füvű mezőkön, kaszálókon, nádasokban elkészített lakószövedékében tartózkodik. Ez a szövedék igen jellegzetes, általában fűfélék végét, nád levelét szövik össze erős, sűrű, fehér hálóval, harang alakban.

E szövedéket nappal nem hagyják el.

TOP cikkek

Ízeltlábúak krémje kóborolva vadásznak élőhelyük növényzetén. Marásukat szinte minden pókász ismeri. Legtöbb esetben a szövedék figyelmetlen kibontásakor következik be, mivel e faj ivarérett egyedei zavarás esetén kevésbé menekülnek, a többi hazai pókunkkal ellentétben inkább aktívan védekezve a marást választják. E tulajdonságukból kifolyólag marásuk hatásmechanizmusa, tünetei mind a hazai, mind a külföldi szakirodalomban jól publikáltak.

A marás erős, szúró, égető fájdalommal jár.

  • Megjött a nyár?
  • Nyerjetek belépőket a Terrarisztika Budapest Börzére! Megmondjuk hogyan!
  • Az 5 legszörnyűbb ízeltlábú - Zsuzsi és Tekergő - kalandozó magyarok Afrikában
  • Újra rákacsinthatunk a hüllőkre, kétéltűekre és ízeltlábúakra – AJÁNLÓ
  • Gombák, protozoonok, férgek, ízeltlábúak | zalavolgyeingatlanok.hu

Ezt követően igen gyorsan enyhe rosszullét, erős szívdobogás, szédülés alakulhat ki. A megmart testrész időlegesen bénult, érzéketlen lesz. Ez nem úgy értendő, hogy egy megmart ujj esetében az egész kar lebénul, hanem maga az ujj zsibbadtá, merevvé válik, ritka esetekben e zsibbadó érzés átterjedhet a teljes végtagra, esetlegesen más végtagokra is.

Ritka esetekben előfordult általános, erős rosszullét 2. E tünetek igen ízeltlábúak krémje alakulnak ki, s pár óra alatt el is múlnak.

A marás hatása több részletből adódik össze. Függ az állat korától, nemétől, s a maráskor bejuttatott méreg mennyiségétől. Mint minden méreggel védekező állat esetében, a marás tünetei szintén egyedileg változhatnak. Egy kisebb testtömegű gyermekre egységnyi méreganyag erősebb reakciót vált ki, mint egy felnőtt embere.

Általánosságban a pókokkal kapcsolatos tévhitekről

Mindezeken felül azonban e pókfaj marásánál sem jegyeztek fel semmilyen, embere nézve maradandó károsodást. A csáprágók nagy mérete miatt e faj marása esetén is javasolt a ízeltlábúak krémje fertőtlenítése. Egyéb orvosi kezelés extrém, igen ritka esetektől hazánkban még nem volt rá precedens eltekintve, szükségtelen, mivel bármilyen kellemetlen a marásuk, ízeltlábúak krémje nézve veszélytelen, maradandó egészségkárosodással nem jár.